50 lettem
2015 augusztus 21. | Szerző: tide35
Elmúlt. Nem fáj, vagyis a lelkemnek igen. Mintha tegnap lett volna, amikor édesanyám a barátnőjével “tombolt” kissé pityókásan a kertben, és én értetlenkedve néztem őket, hogy lehet így viselkedni ennyi idősen. Egyáltalán. Hogy lehet jól érezni magunkat 50 felett. Hisz arra már szinte minden lezajlik.
Tévedtem. Nem zajlott le semmi, vagyis igen…mert felnőttek a gyerekeim. De azért történnek a dolgok, csak éppen mások. Nehezebbek. Fájdalmasabbak. Kicsifiam szakított a barátnőjével. Nem mondom, hogy őrá vágytam, mint menyre, de annyira sajnálom. Úgy át tudom érezni. Fáj a szívem érte.
Magamért is fáj. András neje nem keresett azóta. Ő igen. Nem akar elveszíteni. Azt elhiszem. Az igazság az, hogy én sem. Ma voltam kártyajósnál. Eddig ebben hittem a legkevésbé. Egy szót sem szóltam, de tényleg. 90%-ban bejött, amit mondott, alig hittem el. Nem lát mellettem más pasit, csak Őt. Kivárom, míg el mer jönni, míg elengedik, vagy elküldöm. Az én döntésem, de ő a másik felem, a karmám, úgyis visszatér. (az asztrológus is ezt mondta.)
Szóval 50 lettem. Alapjában elégedett lehetek. Van ennél rosszabb is. Egy nagyon nagyon hiányzik. Valami komolyat csinálni, valami hasznosat, valami olyant, amit élvezek.
Weboldalt csinálok ötveneseknek. De valami mást, újszerűt….várom az ihletet. ( és még portfóliót is kell írnom!! Aki ezt ennyi időseknek kitalálta!…..)
Ez nem ám olyan egyszerű
2015 augusztus 12. | Szerző: tide35
Nincs ám vége, pedig azt hittem.
Azért nagyon nagyon kíváncsi lennék és ha lehetne megszavaztatnám…
Mit tennétek a helyemben (ahol tudom, nem vagytok, és mindenki más)
Adnátok-e még egy esélyt annak az embernek, aki csak a szavak mestere volt, de tettekkel soha nem bizonyított, rengeteget hazudott, de általa váltál nővé, szeretted meg magad, és valahol szereted minden porcikáját a mai napig.
Hinnétek-e a feleségnek, aki ugyanolyan Iker, iker aszcendenssel, mint a férje…akinek a külvilág a fontos, és mindenáron meg akarja tartani a férjét…
hu, de fura, ahogy leírom, úgy érzem nem kell a pasi…ha kidobná a neje, akkor sem kellene…és mégis….
És ott az én félelmem…50 leszek a hétvégén…egyedül nem akarok maradni, és elegem van a társkeresőkből!
Kiborult a bili
2015 augusztus 11. | Szerző: tide35
Senki, de senki nem hinné el, ami történt. Ilyen a filmekben nincs. Persze én vagyok a szenvedő fél, és persze a feleség. Magyarország legnagyobb szélhámosa (nem anyagi jellegű) András. 11 évig hittem neki, benne…pedig azt hittem ha zseni nem is vagyok, de valamennyire okos. Ezek után???
Minden kiborult a biliből…rengeteg xar, ocsmányság, hányadék….még össze kell szednem magam, hogy elmeséljem. Barátnőim szerint meg kellene írnom könyvben….
Egy nagyon pozitív hozadéka van ennek a végnek…már nem sajnálom, hogy nem kapom meg, már nem érzem azt, hogy soha nem élhetek életem nagy szerelmével. Örülök, hogy “ennyivel” megúsztam. és örülök, hogy mégsem költözött hozzám.
Megint úton…
2015 július 4. | Szerző: tide35
PROVANCE
Idén Franciaországban jártam. Pontosabban Provance-i részen, leginkább Lubéron vidékén. Lila völgyek, okker sziklák, végtelen kabóca dallamok. Autóval róttuk a kanyargós utakat, GPS-ünk jóvoltából, (ami rövidre volt állítva) olyan helyeken jártunk, ahol a madár sem járt, nem hogy külföldi. Hab a tortán, hogy ezt a kis okos szerkezetet nem tudtuk tölteni, csak a campingben, így örökké kapcsolgattuk, lemaradva minden fontos elágazónál, körforgalomnál. A levendulamezőket leszámítva nagyon hasonlított Toscanara, az olajfák, a hegyes cédrusok, a kőből épült házak a domboldalakon, a szűk kis utcácskák. Itt viszont rengeteg volt a cseresznyefa. Gyümölcse hatalmas, édes, sötétbordó és lédús.
Avignon nagyon tetszett. Különös érzés kerített hatalmában, olyan megható, olyan bensőséges. Hihetetlen volt sétálni a pápai rezidencia kertjében. Vicces volt, hogy sehol nem találkoztunk magyarokkal, éppen mondtam a barátnőmnek, aki letorkollt, hogy finomabban hangoskodjak, hogy úgysem számít, egy árva magyart nem láttunk egész héten, senki nem érti. Hát pont akkor szólalt meg egy csaj mellettünk…”speciel én értem”. Na bumm…nevettünk egy nagyot.
Jártunk a Cote D’Azur-on is. hm…Leírhatatlan. Fű nem sok van, de virág…virág és virág mindenütt. És a kék tenger., ami csillog, mert a homokszemcsék lebegnek a vízben. Sajna nagyon nem látni.
Szóval gyönyörű volt, de alig vártam, hogy hazaérjek…a zöldbe, édesanyám cserepes leanderei közé…és Andráshoz. Aki várt rám.
2015 június 6. | Szerző: tide35
Majd egy hónapja, hogy erre jártam. Na igen, rendben van a lelkem. Vagyis lehet éppen nem, mert nagy bolond vagyok. A dolgom rengeteg, hajtás tanév végén, ballagás.
A masszőr lelépett, vagyis megmondtam neki, hogy sajnos nem megy. Laci teljesen eltűnt, szerintem totál beteg, ha megkérdezem tőle hogy van, -eddig 2x tettem- mindig az exe éppen végzett tevékenységével, lelkiállapotával válaszol. Hogy velem mi van, azt le sem tojja. Igaza van, tulképpen engem sem érdekel, csak én talán nem vagyok olyan önző, mint ő. Amúgy már tudom, miért váltak el tőle, ő még mindig nem tudja.
Na és akkor, hogy én miért vagyok rendben? Természetesen, mert András visszatért. Anyu éppen ma kérdezett rá. Ugye kibékültetek? Honnan gondolod? -kérdeztem. Túl kiegyensúlyozott vagy, eszel, és látom Rajtad. És képzeljétek, nem mondta..hülye vagy lányom…hanem csak annyit, hogy félt az újabb csalódástól. De meddig lehet ezt csinálni? Meddig jön vissza egy pasi? Amíg hagyom, amíg visszafogadom? És miért nem megy el? Nem talál másik szeretőt? Annyi , de annyi magyarázat van pro és kontra. Egyet érzek…vele jól vagyok. Mi lesz? Rebi barátnőm örökké ezt kérdezi. Mi lesz 1 év múlva? Mikor válik? Mikor költözik? Mikor? Ha megtörténik, elmondom. Addig is…mesélek mást.
Pótlás 2. Új jelentkező…
2015 május 11. | Szerző: tide35
Laci azóta sem jelentkezett, egy hete beszéltünk. Biztos pocsékul van, vagy nagyon jól…
Még márciusban felhívott a masszőröm (akinél 2 év alatt 3x jártam), hogy nincs e kedvem velük elmenni Ausztriába kirándulni. Nagy hirtelen igent mondtam, miért is ne, ráérek. Aztán elkezdtem filózni, miért én, de megnyugtattam magam, van élettársa, biztos csak a buszt kell feltölteni. Erre 2 hete új hívás, menjünk egyet sétálni, beszélgetni akar. Meglepődtem, de derítsük ki mi a helyzet. Hát véget ért a 13 éve tartó élettársi kapcsolata, és gondolta, hogy én jó leszek neki. Próbáltam kibújni, vagyis megmondtam, nekem éppen van valakim. Egy héttel ezelőtt újabb hívás…de akkor már figyeltem, nem mentem el. Tegnap újabb. Mivel a kirándulást már befizettük, hát tetszik, nem tetszik ezt le kell játszanom. Kiderült, szegény pasi totálkárosra törte a kocsiját, de megúszta, még egyszer született. Egyébként éppen hozzám indult. Ő azt szűrte le az egészből, hogy egy új élet vár rá. Szeretne látni..persze fog is, hiszen megyünk kirándulni, de ott meg kell mondanom neki, hogy az én szívem foglalt…
Amúgy nem rossz pasi, de nekem egy kicsit túl ezoterikus, vagy kevésbé földhöz ragadt?
Pótlás…1. Maradj magadnak!
2015 május 10. | Szerző: tide35
Régen írtam….pedig zajlanak az események..talán pont azért.
Laci a névnapomon épp csak felhívott, egy Isten éltessen után jött a panasz. De ne beszéljünk róla, most leteszi – mondja ő, okés – válaszolom. Na kész…facen meg is írtam neki, hogy ebből elég, egy isten éltessent kissé kevésnek érzek 4 hónap után, az én önbizalmam a béka se..e alatt, nem találkozunk, ha igen, sincs belőle semmilyen pozitívum, hagyjuk abba. Erre…ő majd holnap akart jönni…ja!?
Jött is. Virág, leül, nagy levegő..és előadja, hogy hagyjuk abba, mert ő nem tud senkit szeretni blabla…Értetlenül nézek, én nem ezt írtam? De jó, ha ez kell a lelkének. De szemét voltam, mert azt azért közöltem vele, hogy szerencsére nem szerettem belé…
Közben egyébként összefutottam azzal a csajjal, aki előttem volt a barátnője…kibeszéltük, no. Nem rondán, de muszáj volt, mert dettó minden ugyanúgy zajlott. Csak szegény csaj beleszeretett, de most talán sikerült lezárnia, hogy kiderült utána még egy játékos volt. Sajnáljuk a következőt…mert ha már kettő hülye van, aki hónapokig hallgatja a volt feleség ajnározását, akkor biztos lesz harmadik is.
De történt más is…sok minden…igyekszem pótolni…
Vég és kezdet…újbóli kezdet
2015 április 21. | Szerző: tide35
Lacival vége. Ugyan nincs kimondva, de nem jön, néha beszélünk telón, de csak a sebeit nyalogatja. Én sehol nem vagyok. Ennyi. Azt hiszem, nem csak én tekinteném befejezettnek.
És akkor a meglepi…András megjelent. Talán írtam már, mindent megmagyarázott. Ez nem publikus semennyire sem, az én dolgom, hogy mit hiszek el neki. Persze nagy kérdés, hogy ennyi ígérgetés után mennyire tudok megbízni benne. Próbálok, bár feltételem van. Addig semmi nincs, amíg ő nem teszi nyilvánvalóvá a családja számára, hogy engem akar. Vagyis szerető nem leszek újból.
Úgy gondolom a házasságának már mindegy. Nem lesz jobb. Bár az anyukája azt mondta neki, hogy mindent ki lehet bírni, ő is bírja, szenved, de bírja. Ugyan már. András is megteheti, hogy még 20-25 évig él a neje mellett, szerinte.
Ezzel tulajdonképpen magamat mostam, hogy miért kell nekem még mindig egy nős ember. De nekem is csak egy életem van, és nagyobbik felét már leéltem.
Válás után
2015 április 16. | Szerző: tide35
Nem hittem, hogy jobb lesz, de hogy ennél rosszabb is lehet! Nem találkoztunk egy hete. Aztán felhívott, hogy felugrik. Látni kellett volna a szemét. Meg sem csillant. Semmi öröm, hogy láthat, csak a végtelen szomorúság, a fájdalom. Próbáltam vigasztalni, segíteni, de inkább összeveszett velem. Nincs igazam semmiben. Szerinte.
A válás óta 3 nap telt el..azóta 3 este vigyázott a gyerekekre. Az elvált asszonyka meg éli világát. Több százezres fizetéssel, gyerektartással, lakással…Lacinak havi 15 ezer marad, és a veszteség. Valahol megértem, hogy én nem számítok. Ám mégis…legalább lenne aki szereti, aki odafigyel rá. De kevés vagyok…a baj az, hogy elvesztettem a türelmem…egyedül fog maradni.
Megint szerető vagyok
2015 augusztus 30. | Szerző: tide35
Nem dobtam ki Andrást. Őt sem a felesége. Újból titokban jár hozzám. Én élem az életemet, ahogy eddig. Ő is. A feleségének meg valamiért jó így. Elhiszi neki, hogy kidobott, hogy újból ő a jó apuci, jó férj. Nem is tudom, melyikünk jár rosszabbul. Megígértem Andrásnak, hogy nem buktatom le ezután sem, ahogy eddig sem.Bár nem érdemli meg.
Nem foglalkozom azzal, hogy meddig várok rá. Legalábbis próbálok, mert azért az üres hétvégéim pocsékul telnek. Ha lepottyan valaki nekem, elfogadom, de keresni nem keresek. Már nagyon utálok örökké új kapcsolatot kezdeni.
Hülye vagyok én is…
Oldal ajánlása emailben
X