50 lettem

2015 augusztus 21. | Szerző: tide35 |

Elmúlt. Nem fáj, vagyis a lelkemnek igen. Mintha tegnap lett volna, amikor édesanyám a barátnőjével “tombolt” kissé pityókásan a kertben, és én értetlenkedve néztem őket, hogy lehet így viselkedni ennyi idősen. Egyáltalán. Hogy lehet jól érezni magunkat 50 felett. Hisz arra már szinte minden lezajlik.

Tévedtem. Nem zajlott le semmi, vagyis igen…mert felnőttek a gyerekeim. De azért történnek a dolgok, csak éppen mások. Nehezebbek. Fájdalmasabbak. Kicsifiam szakított a barátnőjével. Nem mondom, hogy őrá vágytam, mint menyre, de annyira sajnálom. Úgy át tudom érezni. Fáj a szívem érte.

Magamért is fáj. András neje nem keresett azóta. Ő igen. Nem akar elveszíteni. Azt elhiszem. Az igazság az, hogy én sem. Ma voltam kártyajósnál. Eddig ebben hittem a legkevésbé. Egy szót sem szóltam, de tényleg. 90%-ban bejött, amit mondott, alig hittem el. Nem lát mellettem más pasit, csak Őt. Kivárom, míg el mer jönni, míg elengedik, vagy elküldöm. Az én döntésem, de ő a másik felem, a karmám, úgyis visszatér. (az asztrológus is ezt mondta.)

Szóval 50 lettem. Alapjában elégedett lehetek. Van ennél rosszabb is. Egy nagyon nagyon hiányzik. Valami komolyat csinálni, valami hasznosat, valami olyant, amit élvezek.

Weboldalt csinálok ötveneseknek. De valami mást, újszerűt….várom az ihletet. ( és még portfóliót is kell írnom!! Aki ezt ennyi időseknek kitalálta!…..)